Ha a vákuumról van szó, sokan ösztönösen az "abszolút semmivel" asszociálnak. Tudományos összefüggésben azonban a vákuum lényege a tér olyan speciális állapota, ahol a gázmolekulák sűrűsége jóval kisebb, mint a normál légköri nyomásé. 1654-ben a klasszikus Magdeburgi féltekék kísérlet intuitív módon kimutatta "erejét"-amikor a levegőt kiürítették két rézféltekén belül, azok szorosan összetapadtak, és két csapat erős ló együttes erőfeszítésére volt szükség ahhoz, hogy nagy nehézségek árán széthúzzák őket. Ez a varázslatos "negatív nyomású tér" a mindennapi termoszpalackokban lévő vákuumszigetelő rétegtől az űrhajók zárt környezetéig az űrhajózás területén csendesen áthatotta az élet és a technológia minden területét.
A vákuumtechnológia alkalmazásai sokkal kiterjedtebbek, mint azt gondolnánk. Az élelmiszer-csomagolásban vákuumot használnak az oxigén elkülönítésére és az eltarthatóság meghosszabbítására. Az orvosi eszközökben a mágneses rezonancia képalkotó (MRI) gépek vákuumra támaszkodnak a szupravezető mágnesek védelmében. A félvezető chipek gyártásában pedig az ultra-nagy vákuumú környezetek nélkülözhetetlenek-, amelyek megakadályozzák, hogy a gázmolekulák megzavarják a litográfia pontosságát, és biztosítják az 5 nanométer alatti folyamatok sikeres végrehajtását. A fotovoltaikus cellák vákuumbevonata és az űrkörnyezetek szimulációja a repüléstechnikában szintén a vákuumtechnológiára támaszkodik.
A vákuumszivattyúk a vákuumkörnyezet létrehozásának „magmotorja”, precíz és hatékony „gázszállítóként” működnek. A mechanikus szivattyúk a kamra térfogatának összenyomásával "kipréselik" a gázt, így alkalmasak durva vákuum alkalmazásokhoz, például élelmiszer-tartósításhoz. A molekuláris szivattyúk ezzel szemben nagy sebességű-forgó lapátokat használnak a gázmolekulákkal való „ütközéshez”, amelyek egy adott irányba terelik azokat, így tökéletesen megfelelnek a félvezetőgyártás magas vákuumkövetelményeinek. Extrém ultra-nagy vákuumú forgatókönyvek esetén a krioszivattyúk alacsony hőmérsékleten közvetlenül lefagyasztják a gázmolekulákat a hideg lemezekre, így könnyen elérhető az abszolút nullához közeli ultra-nagy vákuum.
Ma a vákuumberendezések globális piaca folyamatosan bővül, és a hazai kínai vállalatok felgyorsítják az áttöréseket az alapvető technológiák terén, fokozatosan megtörve a külföldi monopóliumokat. A hétköznapi emberek napi szükségleteinek feldolgozásától a csúcsminőségű{1}}gyártási gyártósorokig a vákuumtechnológia az ipari korszerűsítés nélkülözhetetlen „láthatatlan sarokkövévé” vált. Ennek a "láthatatlan erőnek" a mélyebb megértésével nemcsak a különféle élvonalbeli technológiai termékek születési kódját-fejthetjük meg, hanem mélyen értékeljük azt a szilárd alapot is, amelyet a csúcsminőségű gyártáshoz lefektetett{4}.
